Karbonlábnyom számítás a klímára gyakorolt hatás számszerűsítése és csökkentése érdekében

A klímaváltozással kapcsolatos felelősségérzet növekedésével egyre többeket érdekel bizonyos tevékenységek, folyamatok, termékek klímára gyakorolt hatása.

E hatás számszerűsítésére vezették be a karbonlábnyom fogalmát.

A karbonlábnyom azt a szén-dioxidban kifejezett üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás mennyiséget jelenti, amit a vizsgált vállalat, szervezet vagy egyén a tevékenysége, valamely folyamata során a vizsgált időszakban, illetve valamely termék az életciklusa során, közvetlenül és közvetve okoz.

Mit kínálunk?

Az Apave Magyarország Kft. mint a franciaországi székhelyű Apave SA leányvállalata akkreditációval (COFRAC 4-0587) rendelkezik az ÜHG kibocsátások hitelesítésére vonatkozóan. Ez irányú ismereteink birtokában karbonlábnyom meghatározást is végzünk vállalatok, szervezetek számára.

A számítás alapjául a nemzetközileg is széles körben használt Greenhouse Gas Protocol (GHG Protocol) Corporate Accounting and Reporting Standard szolgál.

A vizsgálat nyomán sok esetben kiderül, hogy bizonyos résztevékenységek, beszállítási források - akár költségnövekedés nélküli módosításával - jelentős szén-dioxid kibocsátás csökkenést lehet elérni.

Milyen szabályozással?

A GHG Protocol három vizsgálati területet állapít meg a vállalathoz köthető szén-dioxid kibocsátás számításához.

Scope 1: A vállalat saját tevékenységéből származó kibocsátások (saját tüzelőberendezések, saját szállítóeszközök kibocsátása).

Scope 2: A felhasznált villamos energiához köthető szén-dioxid kibocsátások.

Scope 3: Egyéb, a vállalat által fontosnak tartott közvetett szén-dioxid kibocsátást eredményező szolgáltatási terület kibocsátásai (szállítás, hulladék, kiszervezett tevékenységek stb.).

Kiknek?

A karbonlábnyom csökkentése egyre több felelősen gondolkozó cégvezető, tulajdonos szándéka, és kiválóan kommunikálható a vállalat/szervezet partnerei, fogyasztói felé.

Környezetvédelem

  • Kell-e levegőterhelési díjat fizetni abban az esetben, ha a gázkazán kémenye teljesítmény alapján nem bejelentés-ill. engedélyköteles?
    Tisztelt Kolléga! Levegőterhelési díjat a vonatkozó törvény alapján csak az engedélyhez kötött környezethasználatokhoz kapcsolódó terhelések után kell fizetni. Ha a gázkazán a teljesítménye alapján nem bejelentés köteles, akkor terhelési díjat sem kell fizetni az emisszió után.
  • Kft-nk 2004. őszén bejelentette a környezetvédelmi felügyelőségnek, hogy gázkazánt és ahhoz kapcsolódó pontforrást üzemeltet. Az engedélyező határozatban nem szerepelt semmilyen kitétel arra vonatkozóan, hogy az meddig érvényes, ennek ellenére a hatóság eljárást indított ellenünk, mondván az engedélyünk lejárt. Van-e módunk fellebbezni?
    A probléma ismert, amennyiben valóban kerültek ki a hatóságok kezéből olyan pontforrás üzemeltetést engedélyező határozatok még 2004-2005. évben is, amelyekben nem írták le, meddig érvényes az engedély. Ez ugyanakkor nem menti fel Önöket, mivel a vonatkozó 21/2001. (II.14.) Korm. Rendelet 9.§ (5) előírja: – Az engedély meghatározott időre adható ki. – Az engedélyben foglalt követelményeket és egyéb előírásokat legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Ennek figyelembe vételével a hatóság eljárása jogszerű, mert mulasztásos jogsértés történt!
  • Van egy 90 kW teljesítményű gázégővel közvetlenül fűtött és kéménnyel ellátott szárító fülkénk vizes alkatrészek szárítására. Engedélyeztetnem kell-e a Környezetvédelmi Felügyelőségnél?
    2011 január 15-étől a 306/210 (XII.23.) Kormányrendelet 35.§ értelmében a 140 kW alatti névleges bemenő teljesítményű tüzelőberendezések esetében nem a Környezetvédelmi hatóság, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala gyakorolja az elsőfokú hatósági jogkört. Tehát nem kell engedélyeztetni a Környezetvédelmi Felügyelőségnél a 90 kW teljesítményű gázégőt, mint ahogy 2011 január 15. előtt sem kellett.
  • Nem sokára le fog járni a pontforrásom kibocsátási engedélye. Mi a teendőm?
    Az első teendő, hogy még a lejárat előtt meg kell méretni a pontforrás kibocsátási adatait és a mérés eredményeiből hatásterület lehatárolás számítást kell végeztetni. Majd ezt követően a 306/210 (XII.23.) Kormányrendelet 5. melléklete szerinti tartalommal be kell nyújtani a pontforrás engedély kérelmét.

Kérdéseivel, árajánlatkéréssel kapcsolatban keresse a lent megadott szakértőnket!

Kérjen ajánlatot!

Kérjen ajánlatot!

Tölt­se le aján­lat­ké­rő űr­la­pun­kat, vagy tölt­se ki a web­ol­da­lun­kon ta­lál­ha­tó aján­lat­ké­rőt!

Kapcsolattartók:

  • ASZÓDI Ágnes

    EHS csoportvezető

    mobil: +36 30 427 4849

    telefon: +36 1 321 4965