A munkaadó kötelessége a megfelelő kockázatértékelés elvégeztetése. Amennyiben egy robbanásveszélyes atmoszféra keletkezése biztonsággal nem zárható ki, akkor a munkáltató robbanásvédelmi dokumentáció készítésére kötelezett.
E szerint az üzem telephelyén tárolt és felhasznált anyagok biztonságtechnikai adatlapjaik alapján ki kell választani a robbanásveszélyes anyagokat. Az üzem területén felhasználásra, tárolásra, feldolgozásra kerülő összes anyagot meg kell vizsgálni.
Ahol robbanásveszélyes anyaggal dolgoznak, ott tudnunk kell a technológiai, gyártási folyamatok során elért maximális hőmérsékleteket, nyomásokat.
A robbanásbiztonság-technikával ott kell foglalkozni, ahol normál üzemi körülmények között robbanásveszélyes anyagok + levegő jelenlétével kell számolni.
Ez lehet:
Normál üzemi körülményről akkor beszélünk, ha a technológiai rendszerünkben a tervezési határokon belüli üzemeltetési körülmények (hőmérséklet, nyomás, szint stb.) állnak fenn.
A robbanásbiztonság-technika a normál üzemeltetési körülmények között kialakult robbanásveszélyes keverékek begyújtási kockázatainak csökkentésével foglalkozik:
A robbanásvédelmi dokumentációnak tartalmaznia kell:
A munkaadó kötelessége megfelelő kockázatbecslés elvégeztetése. Amennyiben egy robbanásveszélyes atmoszféra keletkezése biztonsággal nem zárható ki, akkor a munkáltató robbanásvédelmi dokumentáció készítésére kötelezett. A robbanás okozta veszély kiértékeléséből kell meghatározni:
Emellett a robbanás okozta veszélyt meg kell állapítani és ki kell értékelni, majd a robbanás elleni védelemhez szükséges lépéséket össze kell foglalni, valamint meg kell állapítani milyen egységek felé érvényesek a szervezeti utasítások.
Nyelvezet igény szerint: magyar, angol, német, francia.
Zóna besorolás: A Robbanásvédelmi dokumentációban a zónabesorolást az MSZ EN 60079-10-1:2009 „Robbanóképes közegek” 10-1. rész: Térségbesorolás szabályozza.
Robbanóképes gázközegek: IEC 60079-10-1:2008 szabvány szerinti térségbesorolás és a Rendelet 1. sz. melléklete szerint történik.
Robbanásveszély kockázatok felmérése és értékelése: A robbanásveszélyes munkaterületen a robbanásveszély kockázatok felmérése és értékelése – mely tartalmazza a robbanási kockázatot okozó tényezőket – az MSZ EN 1127-1:2009 „Robbanóképes közegek” Robbanás megelőzés és robbanásvédelem szabvány szerint készül.
Villamos berendezések felülvizsgálata: A Robbanásvédelmi dokumentáció elkészítése után javasolt a robbanásveszélyes zónákban található villamos berendezések felülvizsgálata, melynek meglétét az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat 28/2011. BM rendelet 560. § c. pontja) írja elő.
Érintésvédelmi felülvizsgálat: A Robbanásvédelmi dokumentációban meghatározott zónabesorolás alapján el kell készíteni az érintésvédelmi felülvizsgálatot. A felszerelt és bekötött villamos berendezéseket felül kell vizsgálni a 14/2004 (IV.19) FMM rendelet előírásai alapján. A villamos eszközöknek teljesíteniük kell az MSZ HD 60364 szabványban leírt követelményeket, amiatt, hogy azok használatuk során semmilyen villamos és egyéb balesetnek ne legyenek forrásai.
A sztatikus feltöltődés elleni védelem mérése: A sztatikus feltöltődés elleni védelem mérését is el kell végezni, mivel az OTSZ szerint besorolt létesítményekben, ahol az elektrosztatikus feltöltődés tüzet okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem teljesül, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést, és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti. A felülvizsgálat célja az elektrosztatikus védelem hatásos működésének ellenőrzése. Az elektrosztatikus felülvizsgálat elvégzése kötelező az üzembe helyezés előtt.
RLC mérés: A gyújtószikramentes áramköröknél az RLC mérés megléte is elengedhetetlen. A robbanásveszélyes környezetben telepített gyújtószikramentes védelmű áramkörök megfelelőségének értékeléséhez elengedhetetlen a körök induktív és kapacitív összetevőinek ismerete, az ehhez szükséges paramétereket méréssel és számítással ellenőrizni kell ezen mérés keretében.
A fent megnevezett felülvizsgálatokat robbanásveszélyes területeken 3 évente meg kell ismételni.
Szolgáltásunkkal kapcsolatban még nem tettek fel kérdést.
Legyen Ön az első, és kérdezze szakértőinket!
Amennyiben felkeltettük érdeklődését kérem, az alábbi elérhetőségeinken keressen minket további információkért!
Az Apave szakértői ezen a területen is jelentős szakértelemmel rendelkeznek.